A hetmeteres.com szerkesztősége összeállította szubjektív álomcsapatát az NB I idei szezonjából. A legértékesebb játékos Mikler Roland lett, a kezdő hetesben azonban szegedi túlsúly van.
Az MKB-MVM Veszprém győzelmével ért véget a magyar élvonal 2014/15-ös szezonja, stábunk pedig megszavazta a mögöttünk hagyott szezon álomcsapatát. Noha a bakonyi gárda csak féltávnál csatlakozott a küzdelmekhez, a magabiztos címvédés miatt hat pozícióban is veszprémi játékos bizonyult a legjobbnak. Az alapszakasz-győztes, és bajnoki ezüstérmes MOL-Pick Szeged négy játékost delegál a legjobbak közé, érdekesség, hogy ők mind a kezdő hetes tagjai. Egy játékos volt, aki egy kisebb klubból is meg tudta nyerni a kategóriáját, ő lett a bajnokság felfedezettje. Hogy ki volt az? Hamarosan kiderül!
Az álomcsapatot szerkesztőink szavazatival állítottuk össze, mindenki három játékost jelölhetett az egyes posztokra. Cikkünkben minden pozícióban a szavazás során három legmagasabb pontszámot elérő játékost tüntettük fel.
Legjobb kapus:
1. Mikler Roland (MKB-MVM Veszprém)
2. Székely Márton (Balatonfüredi KSE)
3. Teodor Paul (Grundfos Tatabánya KC)
Mikler Roland 30 évesen zsebelte be élete első magyar bajnoki aranyérmét, és mindjárt micsoda teljesítménnyel! A magyar válogatott kapusa nyáron szerződött Szegedről Veszprémbe, ám új csapatában is pillanatokon belül a közönség kedvence lett. Egyenletes jó teljesítménye miatt sikerült kiszorítania Mirko Alilovicot a kezdőcsapatból, és meg is hálálta Ortega mester bizalmát. A bajnoki rájátszásban, és a finálé mindkét felvonásán is parádés formában védett, nagy szerepe volt a Szeged legyőzésében. Második helyezett az egész szezonban megbízhatóan védő, fiatal balatonfüredi Székely Márton lett. A harmadik hely a kiegyensúlyozottan teljesítő Teodor Paulé lett, aki sokszor extra teljesítményt nyújtva segítette csapatát a bronzéremhez.
Fotó: http://www.mkb-mvmveszprem.hu/
Jobbszélső:
1. Rajko Prodanovic (MOL-Pick Szeged)
2. Gasper Marguc (MKB-MVM Veszprém)
3. Roberto García Parrondo (MOL-Pick Szeged)
Két szegedi is a dobogón a jobbszélsők képzeletbeli listáján – jó szezont futottak a kék mezes szélsők. Prodanovic visszatérése után újra stabil helyet harcolt ki magának a kezdőben, gyorsasága miatt a lerohanásoknál is rendre eredményes tudott lenni. Negyedik helyen zárt a bajnokság összesített góllövőlistáján. Roberto García Parrondo rövid ideig sérüléssel is küzdött, azonban a rájátszásra nagyon belejött a játékba. Magabiztos volt a büntetővonalról és akcióból is. Kettejük közé a Veszprém nyári igazolása, Gasper Marguc tudott beférkőzni.
Jobbátlövő:
1. Balogh Zsolt (MOL-Pick Szeged)
2. Nagy László (MKB-MVM Veszprém)
3. Ancsin Gábor (MOL-Pick Szeged)
A szegediek kedvenc Zsoltija nagyszerű alapszakaszt futott, gólerős játékkal szinte hátán vitte csapatát az első helyig. A rájátszásban is jó formában kézilabdázott, viszont a bajnoki döntőn már nem jött ki neki igazán a lépés. Ennek ellenére az egész szezonban nyújtott teljesítménye alapján csak elismerés járhat neki, kulcsembere lett a Szegednek. Nagy László pont fordított utat járt be. A rájátszás során nem lőtt sok gólt, ellenben a bajnoki döntő első meccsét kis túlzással egyedül fordította meg, hatalmas szerepe volt a Veszprém bajnoki címében. A dobogóra még Ancsin Gábor fért fel.
Irányító:
1. Dean Bombac (MOL-Pick Szeged)
2. Chema Rodríguez (MKB-MVM Veszprém)
3. Szöllősi Balázs (Balatonfüredi KSE)
Nem férhetett kétség sem Bombac győzelméhez, minden munkatársunk az első helyre rangsorolta a szlovén válogatott irányítót. Mindegía sérülését követően a szezon második felében rendre hatvan percen keresztül vezérelte a Szeged akcióit. Ha kellett, gólokkal, ha kellett, azoknak az előkészítésével segítette csapatát. Chema Rodríguez ugyan kevesebb időt töltött a pályán, ám lendületes játékával többször is át tudta lendíteni a Veszprémet a holtponton. Elsősorban az előkészítésben jeleskedett, gólpasszaival nagy szerepet játszott a bajnoki aranyéremben. A fiatal Szöllősi Balázs ugyan a tavalyinál kissé gyengébb szezonon van túl, mégis gólerős játékot nyújtott, és a fontos pillanatokban is tudta segíteni a füredieket. Nem csoda, hogy a válogatottban is bemutatkozhatott.
Dean Bombacnál jó helyen volt a labda idén.
Beálló:
1. Renato Sulic (MKB-MVM Veszprém)
2. Bánhidi Bence (Balatonfüredi KSE)
3. Vladimir Vranjes (MOL-Pick Szeged)
Az idei szezon egyik nagy tanulsága az volt, hogy Renato Sulic továbbra is elnyűhetetlen, és szinte képtelen hibázni. Hiába érkezett nyáron a csapathoz a világ egyik legjobb beállója, Nilsson sem tudta kiszorítani a horvát játékost a kezdőből. A Szeged elleni meccseken kiemelkedett a mezőnyből góljaival, nehezen tudták tartani őt a védők, amikor pályán volt. A fiatal beállók viszont egyre erősebb konkurenciát jelentenek számára. A balatonfüredi Bánhidi Bence testi erejét kihasználva tudott csapata egyik legjobbja lenni, akárcsak a szegedi Vladimir Vranjes.
Balátlövő:
1. Momir Ilic (MKB-MVM Veszprém)
2. Bodó Richárd (Grundfos Tatabánya KC)
3. Antonio García (MOL-Pick Szeged)
Momir Ilic jött, látott, és egyszerűen nem tud veszíteni. A bajnoki döntő két mérkőzésén összesen 20 gólig jutott, a szegedi mérkőzésen nyújtott teljesítményéhez hasonlót pedig csak szökőévenként láthatnak a kézilabda-rajongók. Mindent egybevéve 51 gólig jutott az idei bajnokságban, beszédes adat, hogy ebből 35-öt a Szeged elleni négy találkozón ért el – amikor igazán fontos volt, mindig lehetett tehát számítani rá! Bodó Richárd egész szezonban kimagasló formában kézilabdázott, két meccsen elért 11 találatával a bronzérem megszerzésében is elévülhetetlen érdemei voltak. Antonio García pedig bemutatkozó szezonjában letette névjegyét Szegeden, fontos gólokkal segítette csapatát.
Balszélső:
1. Jonas Källman (MOL-Pick Szeged)
2. Gazdag Tibor (Csurgói KK)
3. Cristian Ugalde (MKB-MVM Veszprém)
Ritka az olyan játékos, aki szélsőként kíméletlen, emellett pedig védekezésben is kulcsember tud lenni. Jonas Källman viszont mindkét kapu előtt kimagaslóan teljesített, és a lerohanásoknál is kamatoztatni tudta gyorsaságát. Nagyon komoly fegyvert jelent a Szegednek, hogy nem kell őt cserélni támadás és védekezés között, sőt, akár az egész találkozón a pályán tud lenni. Gazdag Tibor ugyan a bronzéremről lemaradt, ám a Csurgó idei jó szereplésében hatalmas szerepe volt. Egész szezonban kiegyensúlyozottan kézilabdázott, kevés rossz meccse akadt. Cristian Ugalde pedig „csak” azt hozta, amit tőle megszokhattunk: szemtelen labdalopások, villámgyors lerohanások, jéghideg befejezések. Ez épp elég volt az aranyéremhez!
Jonas Källman rohan – ebben nem nagyon volt köszönet az ellenfélnek!
Védekező:
1. Schuch Timuzsin (MKB-MVM Veszprém)
2. Alen Blazevic (MOL-Pick Szeged)
3. Nagy László (MKB-MVM Veszprém)
Európa-szerte kevés olyan védelem akad, mint a Veszprém fala, ennek pedig a középső pillére a magyar válogatott Schuch Timuzsin. A bakonyiak ötöse kíméletlen volt az ellenfél támadóival szemben, ennek köszönhetően a Veszprém a legkevesebb gólt kapta a felsőházi rájátszás csapati közül. Alen Blazevic is sziklaként állt a szegedi védelem tengelyében, nem volt könnyű átjátszani őt. Nagy László az idei szezonban pedig valamivel kevesebb gólt szerzett, azonban védekezésben Schuch párjaként kiemelkedőt teljesített, labdaszerzésekkel is segítette csapatát.
Edző:
1. Antonio Carlos Ortega (MKB-MVM Veszprém)
2. Juan Carlos Pastor (MOL-Pick Szeged)
3. Vladan Matic (Grundfos Tatabánya KC)
Harmadik szezon – harmadik arany! Carlos Ortega eddig hibátlanul teljesít a bajnoki elsőségek terén, ráadásul a spanyol tréner irányításával most először sikerült veretlenül megnyernie a Veszprémnek a magyar élvonalat. Ortega a bajnoki döntőben jól meccselt, remekül rázta fel csapatát az első találkozó szünetében is, amikor igazán kellett. Juan Carlos Pastor szezonjával kapcsolatban ellenben maradt hiányérzet mindenkiben. A Szeged remekül, sokszor igazán látványosan kézilabdázott – ám a Veszprém ellen hatból hatszor alulmaradt. Ez pedig itthon mindennél többet számít… Vladan Matic nemzetközi rutinnal felvértezve érkezett, a Tatabányából pedig egy mindenkire veszélyes alakulatot faragott, ráadásul jól találta meg az egyensúlyt a rutinos és fiatal játékosok között a csapatnál.
Felfedezett:
1. Nagy Bence (B. Braun Gyöngyös)
2. Bodó Richárd (Grundfos Tatabánya KC)
3. Bánhidi Bence (Balatonfüredi KSE)
Nagy Bence nyáron érkezett Gyöngyösre, és fiatal kora ellenére már első szezonjában a csapat vezére tudott lenni. A tehetséges irányító rendkívül gólgazdag teljesítményt nyújtott, a rájátszás során kétszer is tíz gólnál többször talált be. Ha hosszú távon ilyen teljesítményt tud majd nyújtani, szép jövő állhat előtte – az idei szezonban ugyanis már berobbant a legjobbak közé! Bodó Richárdnak is kijött a lépés, az összesített góllövőlista harmadik helye pedig nem igényel különösebb magyarázatot sem. Bánhidi Bence érdemeit is méltattuk már korábban, a másik két játékoshoz hasonlóan hamarosan ő is megérik a komolyabb nemzetközi megmérettetésekre.
Legértékesebb játékos:
1. Mikler Roland (MKB-MVM Veszprém)
2. Momir Ilic (MKB-MVM Veszprém)
3. Nagy László (MKB-MVM Veszprém)
Félelmetes a veszprémi fölény a legértékesebb játékosok listáján, noha a bakonyiak csak a fél szezonban szerepeltek a hazai ligában. Bajnoki címükhöz azonban nem férhetett kétség, könnyedén utasították maguk mögé ellenfeleiket. Ebben hatalmas szerepe volt a fent felsorolt hármasnak, akik közül bárki megérdemelte volna az elismerést. Stábunktól Mikler Roland kapta a legtöbb szavazatot, aki gyakorlatilag minden fontos találkozón extra teljesítményre volt képes, stabilan kiemelkedő teljesítményével segítette a kapuból társait.
egy ilyen lista mindig szubjektív, van is néhány amivel nem értek egyet, éppen attól szép ez, hogy mindenki másként látja. Mikler elsőségéhez kétség nem férhet, jobb szélen meglepő, hogy Gulyás nem fért a dobogóra, pedig szerintem jó szezonja volt. Jobblövőknél BZS nem védekezik, ezért van egy kis hiányérzetem a győzelmével kapcsolatban, irányítók szerintem is úgy van, beállóknál nekem Vranjes meglepetés, ballövővel egyetértek, Csurgóiként balszélsőknél öröm, hogy Gazdag befért, de …, az edzőknél szerintem Pastor jobb mint Ortega.
Pastor a BLben nagyot alkotott, de a Veszprémet egyszer se tudta megverni, így szerintem jogos Ortega első helye.
Huhh, nekem jó pár név kivágta itt a biztosítékot. Menjünk sorba:
Kapusok : rendben
Jobbszél: na ne vicceljetek már. Szerintem Gulyás Peti futotta a legjobb évet ezen a szélen, és max. ezután jöhet Prodanovic, a harmadik helyet meg bunyózza le Marguc meg Parrondo. Utóbbi kettő egy közepes szezont futott, s mondjuk Parrondónál ez fejlődést jelent valóban.
Jobblövő: Az első kettő helyezett akár fel is lehetne cserélni, de azt mondom ez még elfogadható, de hogy egy Ancsin, h kerül oda??? Erre sokan azt kérdeznék vissza, hogy jó akkor én kit tennék oda? Erre azt válaszolom, hogy az első 3-6 helyezettnek csak van olyan jobblövője aki jó szezont futott.
Irányító: ez is rendben
Beálló: Vranjes?????? És még több kérdőjel. Ez a pali minden csak, nem Szeged szint. Sok esetben inkább teher a csapatnak, hogy ott van. Valaki mondjon rá egy értelmes indokot, hogy mi miatt van ő ott a harmadik helyen, Nilson meg a lecsóba se. Elmosolyodom ha magamba összehasonlítom őket, meg a szezonbéli teljesítményüket.
Ballövő: Robledo??????? Akkor már inkább Illyés. Épp az, hogy ő lett egy nagy kamu igazolás, akivel szinte csak többen lettek. Sokkal több gól kéne tőle, és azért mert a közelmúltban kijött neki párszor egy jó meccs, még mindig olyan szürke játékos.
Balszél: Erre is rá lehet fogni, hogy elmegy, de Ugalde legalább második hely, hogy ha nem is első.
Röviden ennyi.
Sok dologban egyet is tudnék érteni veled, de akkor most itt megvédeném a cikkben szereplő álláspontokat. Elsőként azt akarom leszögezni, hogy ez a lista kizárólag az NB I-ről szól, nem a BL-ről és nem a SEHA-ligáról.
Gulyás Petinek valóban jó szezonja van, és egyértelműen ő a kezdő Veszprémben, de az igazán jó teljesítményét nem az NB I-ben mutatta meg (utána lehet járni).
A jobblövők közül Ivan Perisic és Alexander Semikov alig-alig maradt ki a top3-ból. Azt pedig szerintem bárki elismeri, hogy a felsőházas csapatok közül (3-6. helyezetteknél) egyiknél sem ez a poszt volt a meghatározó, és akkor szépen fogalmaztam. Tehát érthető, hogy onnan nem került be senki.
Miért Vranjes? Egész egyszerűen azért, mert ő lőtte a legtöbb gólt a felsoroltak közül. A cikk nem arról szólt, hogy Nilsson vagy Vranjes a jobb játékos úgy általában, hanem hogy az NB I-ben ki nyújtott jobb teljesítményt. Andreas a SEHA-ligában volt kiemelkedő, tavasszal azért visszább esett kicsit a játéka, az igazán fontos meccseken pedig szinte nem is kapott szerepet Sulic mögött. Egyébként érdekes az emberek hozzáállása, sokan nem is figyelnek fel egy játékos védekező teljesítményére, Vranjesnál pedig valamiért ez pont fordítva van. Mindenki csak a védekezésére, és egy-két durva szabálytalanságára emlékszik, és észre sem veszi a támadó készségeit. Meg lehet nézni, lényegesen eredményesebb a Szeged játéka, ha ő van a falban, erre a számok a bizonyítékok.
Toni García az év végére szinte kiszorította Ilyést a csapatból, a fontos meccseken többet volt pályán, mint Feci. A kezdőben a védekezés miatt persze a döntőkön is Ilyés volt, de Toni csereként mindkét meccsen a csapat (egyik) legjobbja volt. Azt én se mondanám, hogy igazán jó szezonja lett volna, de ez sajnos Feciről sem mondható el…
Egyébként jellemző, hogy nevekkel megint nem tudtál előjönni. Csak dobálózol ilyenekkel, hogy “az első 3-6 helyezettnek csak van olyan jobblövője aki jó szezont futott”. Volt Fero,Pedro írt is rá példát lentebb te viszont azt hangsúlyozod, hogy szinte bárki csak ne Ancsin és ne Vranjes.
Bodó azért már nem “felfedezett” kategória szerintem. Simán beraknám a ballövő posztra, mert Robledo azért tényleg nem nevezhető extra igazolásnak.
A felfedezettekhez pedig a csurgói Cavort raktam volna be. Ilyen fiatalon Ő lett a rájátszás legeredményesebb csurgói játékosa.
A többiekkel egyetértek.
Pontosabban Robledo helyett Ilyés.
Bodó Ricsi előzi Tonit a ballövőknél.
Ricsard:az NB 1-et nem követtem annyira, mind a SEHA-t, vagy a BL-t, és az a két játékos akit a végén nevesítesz ( Ancsin, Vranjes ) kilógott lefelé a csapatból. Okés, bocsánat, én voltam a bamba, nem vettem észre, hogy NB 1-ről van itt szó, nem másról.
Rendben ez így már korrekt.
Én egyébként nagyjából egyetértek annyi, hogy én Bali Richárdot betettem volna Robledo helyére ill a jobb szélen felcseréltem volna a második és harmadik helyezettet.